Megalakul�s

Az egykori NDK ter�let�r�l sz�rmaz� egy�ttes tagjai egybehangz�an azt �ll�tj�k, hogy kor�bban is ismert�k egym�st, amikor m�g k�l�nb�z� zenekarokban j�tszottak.

Az egy�ttes f� alap�t�ja, Richard Kruspe (git�r) az Orgasm Death Gimmick nev� zenekarban zen�lt, m�g Paul Landers (git�r) �s Flake Lorenz (billenty�) egy jellegzetes punkrock egy�ttesben, a Feeling B-ben j�tszott. A Feeling B-ben bek�vetkezett szem�lyi v�ltoz�sok ut�n Paul a Die Firma nev� egy�ttes tagja lett, ahol Christoph Schneider (dob) volt a dobos. Oliver Riedel (basszusgit�r) az Inchtabokatables nev� banda sorait gyarap�totta, m�g Till Lindemann (�nek) a First Arsch form�ci�ban dobolt.

Ezekkel a zenekarokkal azonban egyik�k sem volt megel�gedve, valami sokkal egyed�l�ll�bb �s k�l�nlegesebb hangz�s� zen�t akartak j�tszani, �gy �t�k, kezdetben Flake kiv�tel�vel, egy�ttess� verbuv�l�dott �s dalokat kezdtek �rni. Egyediv� teszi a Rammstein zen�j�t Paul �s Richard szinkroniz�lt, monoton, �m prec�z �s a v�glegetig leegyszer�s�tett git�rj�t�ka, de ezt a hangz�st kezdetben �k maguk is �resnek �rezt�k. Egy billenty�s hangszerre volt sz�ks�g, ami ellens�lyozza a git�rok dallamtalans�g�t. Flak�t nem volt k�nny� beszervezni az egy�ttesbe, de egyedi, techn�s hangz�s� szintetiz�tor j�t�k�val lett igaz�n ipari hangz�s� a Rammstein.

N�vv�laszt�s

Ramstein: amerikai l�gier�b�zis N�metorsz�gban, ahol egy 1988. augusztus 28-�n tartott l�gibemutat�n h�rom rep�l�g�p �ssze�tk�z�tt �s egyik�k a k�z�ns�gre zuhant. A katasztr�fa sor�n 70-en vesztett�k �let�ket, �s t�bb sz�zan szenvedtek s�lyos (t�bbnyire �g�si) s�r�l�seket.

A komor hangz�s� n�v, amelyet tov�bb s�t�t�tett a hozz� kapcsol�d� trag�dia, megtetszett az egy�ttes tagjainak, akik n�vv�laszt�si zavarral k�szk�dtek. Hozz�tettek m�g egy "m" bet�t, �gy lettek Rammstein.

Herzeleid

A Rammstein is szembes�lt a neh�zs�gekkel, amivel a legt�bb kezd� zenekar �ltal�ban. T�bb kiad� visszautas�totta �ket, �s el�sz�r a XIII Bis nev� f�ggetlen francia kiad� mellett k�telezt�k el magukat. Tal�n ez is indokolhatja, hogy Herzeleid c�m� albumuknak l�tezik egy verzi�ja, amelynek bor�t�j�n egyes dalok franci�ra vannak leford�tva.

1995 elej�n lemezszerz�d�st �rtak al� a Motor Music nev� kiad�val, ez �vben vett�k fel deb�t�l� albumukat, a Herzeleidot a stockholmi Polar st�di�ban (producer: Jacob Hellner �s Carl-Michael Herl�ffsen).

Err�l 1995 augusztus�ban els� kislemezk�nt a "Du riechst so gut" illatos�tott digipackja ker�lt piacra, egy kezdeti vide�v�ltozattal (1998-ban a dalhoz �j vide�klipet k�sz�tettek). 1995 szeptember 24-�n ker�lt a boltokba a "Herzeleid", amely tart�s siker lett Eur�pa n�met nyelvter�letein. 1996 janu�rj�ban pedig megjelent a m�sodik kislemez, a "Seemann".

1995 �s 1996 sor�n a Rammstein olyan neves egy�ttesekkel turn�zott Eur�p�ban, mint Project Pitchfork, Clawfinger �s a Ramones. Saj�tos hangulat�, extr�m sz�npadi l�tv�nyoss�gokban, k�l�n�sen t�zben b�velked� koncertjeikkel sok �j rajong�t szereztek maguknak, t�bb saj�t turn� is megszervez�sre ker�lt.

Lost highway

1996 augusztus�ban a k�sz�l� m�sodik album egyik vide�j�hoz kerestek rendez�t, ebb�l a c�lb�l hanganyagaikat elk�ldt�k David Lynchnek is, aki akkor �ppen Lost Highway c�m� filmj�n dolgozott.

Ugyan a forgat�s miatt nem �rt r� vide�t rendezni, de a Herzeleid zen�je annyira megtetszett neki, hogy v�g�l k�t dalt, a Heirate mich �s a Rammstein c�m�eket felhaszn�lta bet�tdalk�nt kultuszfilmj�ben. A Lost Highway c�m� film ismertette meg sokakkal a Rammstein zen�j�t.

Az�ta az egy�ttes t�bb zen�hez k�lcs�n�zte a zen�j�t, �gy p�ld�ul a "Du hast" c�m� dal a Matrix filmzenealbumon tal�lhat�, m�g az "Engel" a Mortal Kombat bet�tdala volt.

Sehnsucht

1996 november�ben kezdtek neki "Sehnsucht" nev� albumuk felv�teleinek M�lt�n, a Temple st�di�ban (producer: Rammstein �s ism�t Jacob Hellner).

Miel�tt az album 1997 augusztus�ban megjelent volna, el�zetesk�nt kiadt�k az "Engel" �s a "Du hast" kislemezeket, mindkett� r�videsen aranylemez lett. Ezzel egyid�ben a Herzeleid ism�t visszakapaszkodott a lemezelad�si list�kra �s egy �vig maradt ott.

1997 augusztus�ban jelent meg a "Sehnsucht", �s azonnal a list�k �l�re ker�lt.

Szint�n 1997-ben jelent meg Kraftwerk feldolgoz�suk, a "Das Modell", majd 1998-ban a Depeche Mode tribute albumr�l kim�solt "Stripped".

1997-ben indultak el�sz�r turn�ra az Egyes�lt �llamokban, az ott m�r befutott KMFDM el�zenekarak�nt. Sikeresebbek voltak, mint amennyire egy el�zenekarnak szabadna lennie, n�h�ny helyen "ellopt�k a showt".

1998-ban m�r �n�ll� turn�t bonyol�tottak le az �llamokban, majd ugyanebben az �vben k�s�bb a "Family Values" turn�n vettek r�szt. 1999-ben a vil�g sz�mos pontj�n turn�ztak �s megjelentett�k az 1998. augusztus 22-23-�n k�sz�lt "Live aus Berlin" c�m� koncertalbumukat (a B�ck dich miatt cenz�r�zott �s cenz�r�zatlan v�ltozatban).

Mutter

1999-ben kezdtek neki a harmadik st�di�album, a "Mutter" el�k�sz�leteinek D�l-Franciaorsz�gban. A producer ism�t Jacob Hellner �s az egy�ttes volt, de a kever�st ez�ttal nem Ronald Prentre, hanem Stefan Glaumannra b�zt�k.

A lemez 2001. �prilis 2-�n, a nemzetk�zi any�k napj�n jelent meg. A hangz�s�ban az el�z�ekt�l meglehet�sen el�t� albumr�l a tervek szerint el�bb a "Sonne" jelent volna meg kislemezen Eur�p�ban, majd "Links 234" az Egyes�lt �llamokban, �m v�g�l is mindk�t kislemez kaphat� az �sszes kontinensen.

2001 m�jus�ban kezdett �jra turn�zni a Rammstein, a hossz� turn�sorozat v�rhat�an a vil�g minden r�sz�vel megismerteti majd a h�rmas sz�m� albumot.

Kritik�k

A Rammstein leplezetlen�l katon�s, teutonikus hangz�sa �s a n�met nyelv� sz�vegek miatt az egy�ttest a kezdetekt�l fogva rasszizmussal, neon�cizmussal v�dolt�k a kritikusok. Azonban b�rki, aki elolvassa sz�vegeiket, meg�rtheti, hogy a Rammstein zen�j�nek nincsen politikai vonatkoz�sa.

Tov�bbi negat�v (n�mileg indokolt) kritik�kat kapott az egy�ttes az olykor felforgat�, perverz �s er�szakos sz�vegvil�g miatt, �m en�lk�l val�sz�n�leg csak feleannyi albumot adtak volna el.